Nagyszombat a száztornyú város

A Kis-Kárpátok és a Vág-völgye közötti medencében, alig ötven kilométerre Pozsonytól fekszik a magyar kulturális és egyházi élet egyik legjelentősebb városa, Nagyszombat, mai nevén Trnva. Bár a trianoni békeszerződés óta északi szomszédunkhoz tartozik a város, történelme mind máig az ezer éves Magyarország históriáját jelképezi.

A mi Kisalföldünk a Dunán és a határon át a Szlovák Alföldön folytatódik. S ott, ahol véget ér a síkság, s a Kárpátok nyúlványaival találkozik, a magyarság életének egyik legjelentősebb városa húzódik. Nagyszombat, azaz Trnva. A felvidéki települések mindig különleges helyet foglaltak el hazánk életében a történelem során. Kassa, Lőcse híres kereskedővárosok voltak, Selmecbánya bányászatáról volt nevezetes, a legjobb pénzeket pedig Körmöcbányán verték. Pozsony évszázadokon át a magyar törvényhozás központja volt, hiszen a török hódoltság idején idemenekült az Országgyűlés.

közc.: Itt halt meg Nagy Lajos királyunk

Szlovákia hetedik legnagyobb városa, Nagyszombat egyeteme révén az oktatás, a kultúra, érseki székhelye okán pedig a a katolikus egyház központjaiként vált híressé. Földrajzi elhelyezkedése miatt már az 1200-as években megfordultak itt a kereskedők, itt cserélték ki a hegyvidékről és az alföldről érkezők az áruikat.. Nem véletlen, hogy elnevezését épp a szombati napokon tartott heti vásárokról kapta. IV. Béla 1238-ban már szabad királyi várossá emelte (Nagyszombat Szlovákia legrégebbi e joggal felruházott települése), Nagy Lajosnak pedig kedvenc tartózkodási helye volt. Itt is halt meg az Anjou király 1382-ben.

közc.: Vérkönnyeket hullatott az irgalmas szűz

A törökök bejövetele után nemcsak az Országgyűlés menekült Pozsonyba, az esztergomi érsek is a Felvidékre költözött, 1543 és 1822 között Nagyszombat volt Magyarország egyházi központja. Megannyi gótikus, barokk templom, a város fölé magasodó tornyok sora, katedrális, kolostor idézi fel ezt az időszakot. Többségük már jóval korábbi, 1200-1300-as évekből származó románkori alapokra épült. Legnevezetesebb a Keresztelő Szent János nevét viselő székesegyház, a gótikus stílusú Szent Miklós plébániatemplom, melyet még 1380-ban építettek, a szintén gótikus XIV. századi franciskánus templom és olostor, a klarissza, a Szent Ilona vagy az Egyetemi templom. A Szent Miklós Dómba ezrek és ezrek zarándokolnak el az irgalmas Nagyszombati Szűz képéhez, Mária 1663-ban vérkönnyeket ontott, s a kuruc harcok alatt, 1708 háromszor is megismétlődött a csoda.
Nagyszombat azonban nem csak egyházi, hanem oktatási központ is volt. Itt alapította meg 1635-ben Pázmány Péter a híres universitast, a mai Eötvös Lóránd Tudomány Egyetem elődjét. Később Mária Terézia költöztette Budára. De nevezetes a város gimnáziuma is, amelyet eredetileg szemináriumnak építettek 1648-ban, itt érettségizett Kodály Zoltán, s itt komponálta a Stabad Matert is.

közc.: Knédli, sztrapacska és jó sör

A templomokat, pompás palotákat csodálva elfárad az ember, s ilyenkor érdemes megpihenni az óváros valamelyik hangulatos kávézójában vagy borozójában és megkóstolni a helyi spacialitásokat. Kihagyhatatlan a knédli, a sztrapacska és a jó sör.
S ha rászánunk még pár napot a környék megismerésére, keressük fel a közeli Kőmalom-erdő strandját vagy a trnvai régióhoz tartozó kis-dunai régió mesés vízivilágát. Horgászat és béke, evezés és sport várja itt a látogatókat.Ha pedig a Kis-Kárpátokba vesszük útunkat, az erdők levegője tisztítja meg tüdőnket.

 

Fiedler Anna Mária

 

Egyéb információk

A nagyszombati régió a Dunától egész a cseh határig terjed. területe 4 148 négyzetkilométer. A Dunánál fekvő Dunaszerdahely kastélyáról, nemzeti galériájáról, dunaparti rendezvényeiről nevezetes. Galántán az Esterházy kastélyba érdemes ellátogatni. A cseh határnál fekvő Holics évszázados kerámia kultúrájáról híres.

Ami szintén érdekelheti...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


8 − négy =