Aggtelek
Aggtelek lés Jósvafő cseppkő csipkecsodái
Lágyan hajló dombok, barátságos völgyek, különleges mészkőalakzatok, minden évszakban más-más arcát mutató erdők a felszínen, a mélyben pedig 256 barlang. Bennük ezernyi tökéletes forma, melyekről alig-alig lehet elképzelni, hogy nem emberi kéz alkotásai.
A Budai Várnegyed és Hollókő után 1995-ben harmadikként az Aggteleki Nemzeti Parkot nyilvánította a világörökség részévé Magyarországon az UNESCO. Nem csak azért, mert az Aggtelek-Jósvafői Barlangrendszer Közép-Európa legnagyobb ilyen jellegű természeti képződménye, hanem azért is, mert nem lehet megilletődöttség nélkül végigjárni e csodát.
Négyszáz éves krónikák is írnak a baradlai barlangról
Az Acheron-patak partján a cseppkő teknősbéka pihen, nyugalmát egy kiterjesztett szárnyú sas őrzi fölötte, arrébb a sokszínű fácán, az oroszlán, a süveges kozák… Az ötszáz méter hosszú tóban visszatükröződik az óriás sziklaboltozat, körülöttünk a mélység végtelen csendje. Ám a hangversenyteremben időről-időre varázslatos dallamok csendülnek fel.
Európa egyik legnagyobb barlangtermében igazi mesevilágba csöppenünk: a törpék birodalmában behemót óriások magasodnak fölénk, odébb félelmetes krokodil tátja felénk száját. Megannyi cseppkő csipkecsoda…
A Baradla barlangról már 1594-ben írtak a krónikák, azóta felfedezők, természetbarátok milliói járták végig a 25 kilométeres rendszert, melynek 5,6 kilométeres része Szlovákiába nyúlik át. A barlang bejárata mellett múzeum ismerteti meg a látogatókkal a cseppkő csodák kialakulásának folyamatát, az elmúlt évezredek barlanglakó népeinek tárgyi emlékeit. Aggteleken és Jósvafőn tájház, szanatórium, festett kazettás mennyezetű templom, varázslatos tengerszem, a közelben hucul ménes várja azokat, akik testi, lelki felüdülésre, gyógyulásra vágynak.
Művészek költöznek a parasztházakba
A szlovák határ közelébe, oda fel, északra ritkán jut el az ország távolabbi részein lakó ember. Épp ezért, ha arra jár, érdemes körbejárni a környék nevezetességeit. Ezt a vidéket, Gömör, Borsod falvait egyszerű, tisztességes emberek lakják. Nem éppen gazdagok, ezért nem tudják követni a legújabb építészeti irányzatokat. Még szerencse. Így sok faluban máig megmaradt a régi településszerkezet, évente festik a tornácos parasztházakat, vagy egy-egy megszállott városi igyekszik megőrizni, fellendíteni a falusi életet
Ez utóbbi kategóriában tartozik Szanticska, hazánk legkisebb faluja, ahol két templom van, 19 ház és két-három állandó lakos. A lelkes Pál István irányításával új életre keltek a parasztházak, ahol kézműves programok, kiállítások várják az útonjárót. A környék hangulatos települése Gömörszőlős is, melynek szépen helyreállított parasztházaiba nyaranta művészek költöznek be.
Rém Elek itt írta titkos költeményeit
Keleméren Tompa Mihályra emlékezünk, a szabadságharc után itt volt lelkész a költő, aki egy időben Kelemér megfordított nevén, Rém Elek aláírással írta költeményeit. Szalonnán Észak-Magyarország legszebb, festett kazettás mennyezetű, réges-régi református temploma, fa harangtornya állítja meg az utazót. Sajószentpéter református temploma az elmúlt félezer évben többször leégett, de máig megcsodálható itt is a kazettás mennyezet…
A körzet központja Edelény, melynek tájházában különleges gyűjtemények csodálhatók meg: van itt kolomp-, kampó-, csengő-, textilgyűjtemény. Legérdekesebb látnivaló azonban a Coburg kastély, melyet az Eszterházi kastély mintájára építtettek a 18 század elején. A barokk épület 106 szobájának 365 ablaka ma vaksin néz az egykor jobb napokat látott parkra. Pedig a régi edelényiek még emlékeznek, micsoda élet volt itt, micsoda vadászatok voltak a környező erdőkben. Sokat mesélt erről még néhány éve az egykori hajtó, Orosz Bálint bácsi. A kastély állaga sajnos egyre romlik, jó lenne, ha valaki rendbehozná, hogy végre ismét steljes szépségében pompázzon a látogatók örömére.
F. A. M./Színes RTV
