Dobogókő
Barangolás a Pilis erdeiben
Kevés olyan hely van szűken vett hazánkban az érintetlen természeti környezetben, amelyet ilyen kitartóan faggatnának, elsősorban spirituális értelemben, mint a Pilis, és különösen annak Pomáz fölötti része – így ír a legendás zenész, Szörényi Levente a főváros közeli hegyekről.
A Pilist leginkább kirándulóhelyként tartjuk számon, ám az utóbbi időkben egyre többen kutatják azt a titokzatos erőt, amely vidéket, s főleg a Holdvilágárok környékét átjárja.
Attila ősi városa, a Föld csakrája
Egyre több jel utal arra ugyanis, hogy már évezredekkel ezelőtt ősi kultuszhely volt. Egy titokzatos erő vonzotta ide a kőkorszak emberét, ezért telepedtek itt le a szkíták, a kelták, fontos hely volt a római provincia, az avarok életében. Nem véletlen, hogy épp itt építette fel ősi városát Attila. Kézai krónikája szerint a közeli Sicambriánál verték le a hunok Macrinus seregét. Itt temették el ősi szkíta módon a hun Keve kapitányt, majd Réva és Kadocsa kapitányokat is. Anonymus pedig úgy írja, hogy Árpád fejedelmet is itt, Attila ősi városában helyezték nyugalomra. Pomáz határában ma gyönyörű emlékmű, a „Születő fény háza” hirdeti azt a helyet, ahol Attila, majd később Árpád magyarjai átkeltek a Dunán.
Ez a titokzatos erő sarkallta a thébai remete Szent Pál nevét és szellemiségét hordozó pálosokat, hogy létrehozzák az egyetlen magyar alapítású szerzetesrendet, s kolostort építsenek a Holdvilágárok bejáratánál. S bizonyára ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy itt lázadtak fel a magyar urak az idegen hatalom ellen, s ölték meg II. Endre feleségét, Gertrúdot. Holttestét a közeli Pilisszentkereszt mellett található ciszterci kolostorban temették el.
Tudjuk, hogy a buddhisták is szent helyként tisztelik a vidéket, hitük szerint itt van, a Föld egyik csakrája, ezért zarándokolt el a Pilisbe a dalai láma is.
Erdőben suhanó nagyvadak
Az egyszerű földi halandó azonban kirándulni jár ide. Gyönyörködik a tölgyesek, gyertyánosok, bükkösök, szilfák közötti tisztásokon, réteken viruló ritka növényekben. A bolyhos boglárkában, a dolomitlenben, a harangvirágok kékjében, a pufók árvacsalánban vagy a különleges lilás-rózsaszínű védett vadrózsában. Hallgatják a kakukk, harkály hangját, a pinty, a fülemüle énekét. Figyelik az avar között megbújó foltos szalamandrát, az elsuhanó őzeket, szarvasokat, a sziklákon álló muflonokat. Eső után ízletes őzláb-, szarvas-, róka-, galamb-, császár- és tinórugomba után kutatnak. De vigyázat! Gyakori a halálos mérgű gyilkos galóca is errefelé, tehát csak szakértő által bevizsgált gombát fogyasszuk el!
S persze nagyokat harapnak a tiszta levegőből, hiszen a főváros tüdejeként számon tartott Pilis oly gyógyító hatással van, hogy Csobánkán már 1898-ban tüdőszanatóriumot építettek. Nagyokat sétálnak a Bölcső-hegy és a Nagy-Csikóvár felé, megmásszák a Holdvilágárok vaslétráját. Gyönyörködnek Vasas-szakadék vagy a Cseresznyés-árok formáiban, s a Nagy-Kevély csúcsáról elébük táruló panorámában.
És ha leesik a hó, síelők, hódeszkások lepik a dobogókői sípályát, szánkózók a domboldalakat.
Szerb ikonosztáz, szent forrás
A pilisi kirándulás során kukkantsunk be Pompáz szépséges ikonosztázú ortodox templomába, keressük fel Csobánkán a hosszú-hegyi kegytemplomot, mely híres búcsújáró hely volt egykoron és kóstoljuk meg a Szentkút forrás vízét. Dobogókőn járva pedig álljunk meg az Eötvös Lóránd Menedékháznál, melynek turistamúzeumában a hazai természetjárás történetével ismerkedhetünk meg.
Hasznos információk
Dobogókõ elérhetõ Budapest felől a 11-es (szentendrei) úton Pomáz/Pilisszentkereszt útvonalon, illetve Esztergom felől, Pilisszentlélek mellett elhaladva. Mindkét útvonalon távolsági autóbuszok teszik jól megközelíthetővé a települést.
Dobogókőről érdemes felkeresni a Prédikálószéket, a Thirring-sziklát, a Vallató-köveket, a Rám-szakadékot, az Árpád-várt, a Rám-szakadékot. A Kétbükkfa-nyereg felől juthatunk el Pilisszentlélekre, melynek egykori kolostorába zárták be Kun Lászlót és feleségét a magyar főurak.
A környéken különböző színvonalú szálláshelyek, elegáns szállodák, panziók turistaházak várják a túrázókat, pihenni vágyókat. Információ: www.dobogoko.hu
