Bodrogköz

Múltidéző kalandozás a Bodrogközben

“Az Úr megtestesülésének kilencszázharmadik esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, amely a Tisza és a Bodrog közé esik Ugocsáig, minden lakójával együtt elfoglalta… Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam; s ezért a földet kimondhatatlanul megszerették”.

Anonymus, IV. Béla királyunk névtelen krónikása illette e szavakkal azt a területet, amit ma Bodrogköznek hívunk. A Tisza és a Bodrog folyó által ölelt terület nem tartozik a felkapott idegenforgalmi látványosságok közé, nem wellness központjairól, csúszdaparkjairól nevezetes. Itt még a 21. század néprajzkutatói is eldugott kincsek után kutatnak, s bizony találnak érdekességeket. A vidék tehát azoknak nyújt nagyszerű kikapcsolódást, akik a még érintetlen falvak, természet szépségeit keresik.

Vadvízi világ tündérrózsával, vízitökkel

A Tokajba, Sárospatakra, Sátoraljaújhelyre igyekvő turista jól teszi tehát, ha egy kis kitérővel a Bodrogköz felé veszi útját. A két folyó által feltöltött sík vidéket nyugatról a Zempléni hegyek, északról a szlovákiai magaslatok övezik. Elzártsága annak is köszönhető, hogy csupán két híd köti össze a területet az ország többi részével: a Bodrogon keresztül Sárospataknál, a Tiszán pedig a cigándi hídon lehet átkelni.  Nem véletlen, hogy sürgős esetben nem került a tokaji körorvos, ha beteghez hívták a Bodrogközbe, hanem csónakkal vagy a jégen kelt át a folyó másik partjára.

Ott, ahol a két folyó találkozik, a Bodrogközben védettsége okán különleges növény és madárvilág maradt fenn. A nemzetközi jelentőségű vadvizeket rögzítő úgynevezett Ramsari egyezmény Európa egyik legnevezetesebb területeként tartja számon a vidéket.

A Tisza és a Bodrog a hazai vízitúrázók legkedveltebb helyei közé tartoznak, hiszen, aki kajakkal kenuval járja a vidéket, igaz csodákat lát: kedves falvakat, folyóparton legelésző teheneket, tündérrózsákkal, vizitökkel ékes vadvízi világot.

Tündérek vitték a harangot a Karcsán túlra

A Bodrogköz számtalan értékes műemlékkel várja az útonjárót. Karcsán Árpád-kori román stílusú templom magasodik, feltehetően még a johannita lovagok építették, hiszen a 12. századi oklevelek tanubizonysága szerint annak idején ők voltak a vidék földesurai. Az egykori körtemplomhoz később vörös kőből emelték a gazdag faragványokkal díszített részt. Számos legenda fűződik a különleges építményhez, amihez fogható mindössze kettő található az országban. Hírlik, hogy valamikor tündérek építették a kerekteplomot, ezt Tompa Mihály is megírta A karcsai templom című elbeszélő költeményében. Egy másik legenda szerint  a templom harangját tündérek hozták át a Karcsa folyón, de vízbe ejtették, mert időközben felkukorékolt egy kakas.  Azóta minden századik esztendőben megszólal a harang a folyó mélyén.

Legismertebb azonban a 16 századi, reneszánsz stílusban épült pácini Mágóchy-Alaghy-Sennyei-féle várkastély, amely a Bodrogközi Kastélymúzeumnak ad otthont.

Itt temették el etelközi őseinket

Még a történelmi látnivalók után érdeklődők közül is kevesen tudják, hogy Karoson a honfoglalók egyik legjelentősebb temetkezési helyére bukkantak 1986-ban a régészek. Az itt talált a leletek – díszes szablyák, tegezek, nyílszerkezetek,  lószerszámok, övek, ezüst és arany ékszerek, tarsolylemezek, arab és itáliai ezüstpénzek, gyöngyök, aranyozott ezüstlemezes hajfonatkorongok – azt bizonyítják, hogy az itt eltemetettek még az Etelközben születtek. Ők voltak azok, akik a Kárpátok hágóin keresztül érkeztek hazánkba, s akik utána részt vettek az európai kalandozásokban. A közeli Kisrozvágyon régészeti parkot emeltek az emlékező utódok, s egy honfoglalás kori település és egy teljesen feltárt X. századi magyar temetõt láthatnak most itt a látogatók.

Hasznos információk

Karcsa a 3-as úton Miskolc irányába közelíthető meg, onnan a 37-es úton kell menni Sárospatakig, majd 20 kilométerre a Tuzsér felé vezető úton érhető el.

A Kisrozvágyon található régészeti emlékpark április 10-e és október 4-e közt 10-18 óra között tart nyitva.

A pácini kastélyban a Bodrogköz népművészetével, halászatával, a kastély egykori berendezéseivel és Czinke Ferenc bodrogközi grafikus alkotásaival ismerkedhetnek meg az érdeklődők. A kiállítások május 1-től október 31-ig hétfő kivételével naponta 10-től 16 óráig,

november 1-től április 30-ig tartanak nyitva. Bejelentkezés a (+36) 20/427-2433-as telefonon.

 

Fiedler Anna Mária/Színes RTV

Ami szintén érdekelheti...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


nyolc − 1 =