Dominika

Varázslatos Dominika

Bármily elkeserítő, tudomásul kell venni: egyszer és mindenkorra véget ért a nyár. Ha mégis melegre, napsütésre, és felhőtlen tengeri lubickolásra vágyunk, távoli vidékekre kell ellátogatni. Például a Karib-tengerre, amely ugyanúgy elbűvöli a 21. század emberét, mint 1492-ben, az Újvilág felfedezőit.

Amerika felfedezője, Kolumbusz Kristóf ugyanis itt lépett először partra a későbbi Amerikában. Földi paradicsomként írta le a vidéket, a buja, burjánzó növényzetet, a szélben hajladozó pálmákat, a kék tengert s a homokos partokat. Bár azóta sokat ártott környezetének, a természetnek az emberiség, a Karib-tengeri sziget máig megőrizte varázsát. A nap ugyanis ugyanúgy süt, a part ugyanolyan homokos, s a pálmák ugyanúgy ellenállnak a szélnek, mint akkor, Kolumbusz idején. A sziget belsejében sűrű erdők burjánzanak, a hegyekben különleges orchideák nyílnak és színpompás kolibrik rebegtetik szárnyukat, hatalmas mangróvék kapaszkodnak szanaszét nyúló gyökereikkel a hirtelen lezúduló trópusi esőkben. S ahogy jön az eső, úgy szalad tovább. A banánfák levelein megálló cseppeken megtörik a nap sugara, hogy még nagyobb erővel ossza szét melegét.

Giccses és mégis valódi

Tulajdonképpen giccsesen szép ez a világ, de mégis valódi. Szépséges, amit a Gondviselő teremtett, s valódi az, amit az emberek hozzátettek. De ez is kicsit meseszerű. A sziget lakói végtelenül vidáman fogják fel az életet. A falvakban a kicsi, színesre festett bungalókba jószerivel csak hálni járnak az emberek, napjaikat az utcán, a többiek társaságában töltik, szól a zene, táncolgatnak beszélgetnek, a gyerekek vígan tocsognak a esős után maradt pocsolyákban. A fiatalok vidáman suhannak hárman-négyen egy motoron, s nevetve integetnek az ismerősöknek.

Meseszerű, hiszen a városok máig megőrizték a gyarmatosítás korát. Santo Domingóban áll még Kolumbusz palotája, s ott az ágya is, amelyben hét gyermeket nemzett. Kicsi ember lehetett a nagy utazó, mert rövid az ágy, de mégis nagyot produkált. S ha kiélveztük a piacok nyüzsgését, az utcák pezsgését, a conquistádorok idejében épült spanyol barokk templom hűvösében pihenhetünk meg.

Itt házasodnak a gazdagok

A turisták azonban ritkán laknak a dominikaiak falvaiban, városaiban. Többnyire európai ízlésünknek megfelelő, minden luxussal felszerelt üdülőtelepeken töltik a nyaralás napjait. Ezért, mindenképpen érdemes kiszakadni a meglehetősen művi környezetből, s beleszagolni a szigetlakók életébe. Ez az igazi élmény. S ha jut idő, üljünk hajóra, s látogassunk el egy-egy kisebb szigetre, mondjuk Samanára, amely szépsége okán a reklámfilm-forgatások kedvenc helyszíne.

És pont ez a fantasztikus hangulat vonzza ide a világ minden tájáról a szerelmeseket. Jó pár éve felfedezték maguknak a szigetet a nászutasok, de mostanság a gazdagok szívesen szervezik ide gyermekeik esküvőjét. Ne csodálkozzunk tehát, ha gyakran futunk össze amerikai, német, és újgazdag kelet-európai násznéppel.

De legalább ennyire hódít a golf, a búvárkodás is, hiszen a Karib-tenger mélye, a partok közeli vizek máig ezernyi felfedezésre váró kincset tartogatnak.

Ki tudja, tán még mi is rábukkanhatunk valamelyik titokzatos elsüllyedt kalóz hajó aranyaira…

Hasznos információk

Dominikába a magyar látogatók vízummal utazhatnak, a turisták ezt a repülőtéren megérkezéskor válthatják ki.

A szigetre a nagy európai repülőterekről Miami érintésével lehet elutazni, ajánlatosabb azonban igénybe venni charter járatokat.

A hőmérséklet egész évben kellemes 25-35 Celsius között van, télen november és április között az alacsonyabb. Legnagyobb forróság május és október között van, a meleget a tenger felől érkező szél enyhíti.

 

Fiedler Anna Mária/Színes RTV

Ami szintén érdekelheti...

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.


× 1 = kilenc